A Külsőrekecsini Naputánjáró Néptánccsoport a XI. Nyári Néptánctáborban, Budapesten.

A moldvai csángó gyermekek is gyermekek, még hozzá a mai világban élő gyermekek. Ebben a világban élnek és azon értékeket tartanak szem előtt, amit környezetük közvetít feléjük. Románia, Moldva térsége sem egy elzárt világrész, ahol az ősi értékek hagyományok, régi formájukban élnek. Itt is ugyan azok tendenciák, folyamatok mennek végbe, mint bárhol máshol a világon, és itt is a hagyományainkat, néptáncainkat, népdalainkat csak kemény munkával tudjuk megszerettetni gyermekeinkkel.

Külsőrekecsin egy fontos hely, ahol moldvai néptánc, népdal és más hagyományőrző tevékenységek folynak.
A falu 95%-a csángómagyar leszármazott, ennek ellenére, minden közigazgatási, iskolai vagy vallási tevékenység román nyelven folyik. A felnőttek körében a két nyelv, román és magyar, annyira kiegészíti egymást, hogy a helyiek szinte észrevétlenül, beszéd közben, váltanak az egyik nyelvről a másikra.
A gyermekek körében a helyzet más. A kisgyermektől, elvárás  az, hogy tudjon románul, különben a román pedagógusok nem tudják elvégezni a kapacitási vizsgálatokat, illetve az óvodai tevékenységeket. A gyermekeink először a román nyelvet tanulják meg és beszélik. Az iskolai magyar anyanyelvet igénylő és tanuló gyermekek aránya eléri a 90%-ot, de csak a felének sikerül, húsz éves korára elsajátítania a magyart nyelvet is.
A többi évhez hasonlóan, a magyarul tanuló gyermekeinknek lehetőségük volt részt venni, 10 gyermekkel a győrújbaráti táborban, 5 gyermekkel a keresztszülős táborban, illetve 20 gyermekkel a budapesti néptánc táborban. Ezek a táborok, többek között, tökéletes alkalmat nyújtanak gyermekeinknek, hogy magyar környezetben gyarapíthassák magyar nyelvi ismereteiket.

Csoportkép

Csoportkép

Az idén, július 27. – augusztus 1. között, második alkalommal sikerült részt vennünk a budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban megszervezett XI. Nyári Néptánctáborban, ahol a Kis Zúgósokkal, a Bősiekkel, Perbeteiekkel, Szalkaiakkal, Nagykériekkel, a Nyitracsehiekkel és mivelünk (csángókkal) meghaladtuk a 85 gyermek résztvevőt.

A tábor programjairól (Szent László Társulat adatai alapján):

Szente János és Hutura Beáta, Farkas Gábor és Dely Tercia, Mosóczi István és Mosóczi Réka a Bartók Néptáncegyesület, a Corvinus Néptáncegyüttes tánctanárai tanították, 3 csoportra bontva a felvidéki nógrádi palóc, az erdélyi mezőségi (füzesi) és a felvidéki gömöri néptáncot és népdalokat, élő zenére napi 2×2 órában, esti táncházakkal. Zenekarjaink, többek közt: Békás Banda Juhász Dénes pírmás vezetésével, Cseke Attila dudás és a Somos Együttes voltak.
További programok: csángó táncház (Somos), táborszínház, kézműves foglalkozások, séta a budai várban (ahol egy tíz perces, csángó villámcsődület részesei voltunk) és azon belül a Mátyástemplomban, foci bajnokság, fagyizás a Margit szigeten, Parlament látogatás, záró gála.

Táncház

Táncház

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Parlamentben

Parlamentben

Séta

Séta

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táborszínház

Táborszínház

Táborszínház

Táborszínház

Az étkezést az iskola konyhája biztosította: reggeli-ebéd-uzsonna-vacsora keretében. A konyhát a táborvezetés törzsgárdája biztosította, ami reggeli, uzsonna, vacsora bevásárlását, elkészítését és az ebéd melegítését tálalását és a mosogatást illette.

Ebédlő

Ebédlő

Táborzáró gála

Magyarság Házában (Budai Vár, Szentháromság tér 6.), július 31-én pénteken, 17 órai kezdettel lett megszervezve. Itt a gyerekek felléptek a táborban tanultakból illetve ezen felül, egy hét perces bemutatót is tarthattunk a moldvai táncainkból. Vendégfellépőnk az Aranykert Folklórcsoport Bősről volt. Erre az alkalomra, a néző közönség sorait erősítve, több moldvai, Budapesten dolgozó csángó fiatal, és család érkezett, akik nagyon megörvendeztettek bennünket és háláson köszönjük nekik az érdeklődésüket.

Plakát

Plakát

Magyarság Háza

Magyarság Háza

Táborzáró gála

Táborzáró gála

Táborzáró gálára

Táborzáró gálára

Táncház

Táncház

A tábor célja

A résztvevők érezzék jól magukat és mélyítsék tudásukat a népzene és néptánc területén. Gazdagodjanak közösségi élményekkel és némi történelmi tudással. Az egy nemzethez, színes magyar kultúrához való tartozás élményének forrása lehet az is, hogy résztvevő magyar gyerekek lakhelyei között pl: Bős-Rekecsin 1000 km van.

Tábor története

Piliscsabai egyetemistákkal és a Rákóczi Szövetség Piliscsabai Helyi Szervezetének segítségével 2005. év óta szervezzük a felvidéki gyermekeknek szóló néptánctáborokat a budapesti Bartók Néptáncegyesület tánctanáraival. Családias jellegű 20-40 fős gyermektáboraink 2005-től 2011-ig a Zobor-vidéki Kolonban, Lédecen és a Garam-menti Nagysallóban voltak. 2012 óta a magyarság fővárosában, Budapesten tartjuk 60-90-fősre növekedett táborainkat. 2014-ben, a Külsőrekecsinért Egyesület is csatlakozott a néptánctáborhoz és közreműködésével évente 20 részvevővel színesíti programjainkat. A tábor helyszíne a budai vár oldalában levő Egyetemi Katolikus Gimnázium, Budapest legrégebbi gimnáziumának épülete, ahol a táncpróbák és ahol az étkezéseket is biztosítjuk.

Szervezők, támogatók:
Bethlen Gábor Alap
Rákóczi Szövetség,
Szent László Társulat,
Külsőrekecsinért Egyesület,
Bősi Csemadok,
és még sokan mások

lejegyezte: Gyurka Valentin

Ottlétünket a Bethle Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta

BGA ZRT_kep_jpg

This entry was posted in Egyéb. Bookmark the permalink.

Comments are closed.