Levél a támogatóinkhoz!

Nem tudom kifejezni, hogy miért, de egy tragédia következtében, egy álomban ébredtem. Mindenki körülöttem jó barát, segítőkész és adakozó szándékú. Az Isten megáldott, négy szép gyermekkel, akik bátrak és a mai napig, jó egészségesek. 17 napja, hogy az életünk teljesen váratlanul megváltozott és most az jut eszembe, hogy “ami nem öl meg, az erősít”. Most erősebbnek érzem (érzem) magam azért is, mert a zátonyra futott hajónkat nem hagyta el senki, hanem mindenki közbejárult, járul a hajó, újbóli vízre tételéhez. Először kevesen bátorkodtak megkeresni, hogy ne a nehéz pillanatokban zavarjanak, de néhány nap elmúltával, egyre többen kerestek meg, biztosítva együttérzésükről és felajánlva segítségük.

Mára az életünk kezd visszaállni a régi kerékvágásba, a gyerekeink visszatértek az iskolába, lassan beszerezzük az elégett tankönyveket, gyakorló füzeteket és a tanulás folytathatja a maga útját. Az én munkám, szó szerint, közelebb került hozzám, mert a munkahelyemen lakunk, a külsőrekecsini Magyar Házbon, ahol továbbra is, az RMPSZ alkalmazásában, hagyományőrzéssel foglalkozom. Igyekszek a munkaköri leírásnak megfelelően tenni a dolgom, de beismerem, hogy nem könnyű, az új helyzetünk. Még akkor is, ha oly fontos nekem az, hogy Külsőrekecsinben továbbéljenek a hagyományok és a magyar nyelv, nem tudom, nem előbb helyezni a családom életkörülményeinek jobbá tételét és biztonságát.

Az élet úgy hozta, hogy a családunk úgy kellett elhagynia otthonát, hogy csak egymás kezét foghattuk. Mindenünket a tűz martalékává hagytunk, de az, hogy még a legkisebbik fiam, kis úja sem sérült meg, nagy áldás számunkra. Az, hogy az eddigi munkánk, a sok évnyi áldozatunk árán felépített házunk odaveszett, nagy veszteség számunkra, de Isten úgy vezényelt bennünk, eddig is, hogy felkészített erre a megpróbáltatásra. Annyi ismerőssel és baráttal megáldott bennünk, hogy néha úgy éreztük, túl kevés időnk jut magunkra. Hát tévedtünk! Sokan, akinek ajtót nyitottunk, vagy akár ha nem is volt alkalmunk rá ajtót nyitni, most megkerestek és akár ismeretlenül is támogatást nyújtottak számunkra.

Láttam, hogy a világ milyen rossz. Láttam, hogy az ember milyen szörnyű tettekre képes, de most érzem, hogy ez csak egy felszín, amit jobb lenne nem mutogatni. Az embert, jónak teremtette az Isten, és ez ott is van mondanyiunkban. Ennek szeretnék hírt adni. A sok jónak, ami történik velünk és a nagyvilágban. Ez kell, hogy legyen a képernyőkön és az újság lapjain, mert a jó cselekedetek híre, arra késztet bennünk is, hogy jót cselekedni egy mindennapi, egy természetes dolog.

A házunk építését még nem kezdtük el, de továbbra is gyűjtsük a hozzávalókat. Pénzadományok és tárgyi adományok érkeztek és továbbra is örülnénk, ha érkeznének, magánszemélyektől és intézményektől is. 

A házunk, újra felfog épülni! És ha nem is rögtön, de valamikor, szebb lesz, mint valaha.

A jó Isten tartsa meg mindenkit szeretetben és boldogságban!

Köszönöm, hogy mellettünk vannak! Isten fizesse!

Gyurka: Valentin, Krisztin, Valentin-Lőrinc, Szebestyén, Sándor-Alajos, István.

Ott, a házikónk!

Elégtek a karácsonyi ajándékok, de nem baj, kaptunk másikat!

Az új játszótársak!

 

Posted in Egyéb | Levél a támogatóinkhoz! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Legyen egy új kezdet! Fogjunk össze, segítsünk a ház helyreállításában

Kedves Ismerősök és mindenki aki Külsőrekecsin és a moldvai magyar csángóság eseményeit figyeli. Most sajnos egy olyan hírről kell beszámolnunk, ami pár percig tartott csak, de kihat az elkövetkezendő évekre.

Külsőrekecsin falu végén állt, egy meleg szeretettel tele lévő házikó. Benne az az ember és családja lakott, akik több mint 15 éve rendületlenül kiálltak, sokszor ellenségeskedések közepette, amellett, hogy a csángóföldön élő magyarok, csodálatos hagyományokkal és kultúrával rendelkeznek. Ezek tények, amelyeket elástak jó mélyre az évszázadok, és ennek felhozatala, fájdalmas és küzdelmes is egyben.

A kis ház volt egy olyan hely, ahol mindenkit szeretettel fogadtak, még akkor is, ha nem volt helyük, még akkor is ha a szomszédba kellett menni aludniuk, hogy helyt adjanak a fáradt látogatónak. A ház volt a magyarság, a csángóság központja. A hely ahol nyitva ált a házikó mindenki előtt aki betért ide. Benne egy családdal kik, minden nehézség ellenére kitartottak hitük, felvállalt életük, magyarságuk mellett.

Magyarnak lenni Moldvában nehéz. Ez a fiatal fáradhatatlan ember ezt felvállalta, bár sokszor megingott, de mégis újra és újra felállt és elmondta, eltáncolta, elénekelte, gyermekeknek, vendégeknek, magyaroknak, románoknak azt, hogy a magyar kultúra megmaradt, bármennyire is próbálták az elmúlt századok ezt kiirtani, és a mai napig elfedni, hogy ne mondjam üldözni is. Most a léte ingott meg ennek a háznak és családnak a 4 gyermekükkel együtt.

A ház 2017. január 8.-án éjjel kigyulladt és porig égett alig 20 perc alatt, a szemük láttára, és a kiérkező tűzoltók sem tudták megmenteni és időben eloltani a tüzet és mindenük odaveszett a tűzvészben. Hála Istennek ők maguk jól vannak.

Aki segíteni szeretne az alábbiak szerint megteheti.

  • Ghiurca Valentin
  • OTP BANK ROMANIA
  • SWIFT: OTPVROBU
  • IBAN: RO25OTPV290000417347HU01 HUF
  • IBAN: RO21OTPV290000417347RO01 RON
  • IBAN: RO75OTPV290000417347EU01 EUR

Az első bejegyzések a szomorú helyzetről pár órával az esemény után keletkeztek Valentinnek volt annyi lélekjelenléte, hogy szomorúan szóljon:

Valentin Ghiurca, január 9., 01:11 · Fundu Racaciuni, Bákó megye, Románia, Fb bejegyzés

Kedves ismerőseim, a kis házikónk, ahol oly szeretettel fogadtunk mindenkit, ma éjszaka leégett. Hála a jó Istennek, az egész család egészségben van. A következő időszakban talán nehezebben leszek elérhető. Maradjanak békével!

Dragi prieteni, casuta noastra, unde am petrucut momente minunate cu mai multi dintre voi, ieri seara a luat foc si a ars. Noi, toata familia, slava bunului Dumnezeu, suntem bine sanatosi. I n perioada urmatoare, poate ca o sa fiu mai greu de contactat, imi cer scuze! Ramaneti cu bine!

Az esemény másnapján, esti bejegyzés

Valentin Ghiurca, január 9., 22:16 · Fundu Racaciuni, Bákó megye, Románia, Fb bejegyzés

A mai nap, testvérek, rokonaim és barátaim segítségével sikerült a törmeléket eltakarítani. Több barátom is megkeresett telefonon és felajánlotta segítséget, de sajnos, egyelőre, lakás nélkül és a tél miatt semmihez sem tudok kezdeni. A jó Isten, fizesse meg, segítőkészségüket!

Azi am fost ajutat de catre frați, rude si mai multi prieteni și am reusit să curat dărâmăturile. Multumesc foare frumos! Am mai fost contactat de prieteni care și-au oferit sprijinul. Va multumesc foarte frumos, dar deocamdata suntem fara locuință și din cauza ierni, nu am posibilitatea de a reface ceva. Multumesc încă odată și Doamne ajută!

   

Incendiu la o casa din Racaciuni. Pompierii au intervenit cu doua autospeciale

Pompierii militari salvatori au intervenit în această seară, la ora 20:29, în comuna Răcăciuni, sat Fundu Răcăciuni, pentru lichidarea unui incendiu izbucnit în gospodăria unui bărbat, în vârstă de 42 de ani. Imediat, la fața locului s-au deplasat șapte salvatori, cu două autospeciale de intervenție cu apă și spumă.

La sosirea forțelor de intervenție la locul evenimentului s-a constatat că incendiul se manifesta generalizat la o casă de locuit, de tipul P+M. Construcția avea parterul cu pereții din BCA, masarda cu pereții din lemn, izolați cu vată minerală și placați cu rigips, iar acoperișul cu astereală din lemn și învelitoare din tablă.

La ora 22:35, incendiul a fost lichidat.

Intervenția pompieri salvatori băcăuani a fost una extrem de dificilă din cauza drumului greu accesibil, acoperit cu zăpadă și gheață, a temperaturii foarte scăzute, -14°C și a vântului puternic ce bătea în rafale și își schimba des direcția.

În urma incendiului, ce a avut drept cauză probabilă un coș de fum defect sau necurățat ori neprotejat termic față de materialele combustibile, au ars aproximativ 90 de metri pătrați casă de locuit și bunuri materiale din două camere.

De menționat este faptul că, în urma incendiului nu s-au înregistrat victime.

………………………………………

Csángó gyermek meséje.

Írta: Gyurka Bálint 2012-04-05

Egyszer nálunk Külsőrekecsinben, egy szép kis családban nehézségek voltak. A nehézségek veszekedéseket és még verekedéseket is szültek. A nagy felfordulásban és összevisszaságban az egyik gyerek elbóklászott és egészen a közelgő erdőbe, lakó farkas család barlangjához csángált. A farkas anyu, nem tudni mi okból befogadta az ember gyermeket, és farkasként kezdte nevelni.

A családban a honnét a gyermek elcsángált nem igazán hiányzott a gyermek, de egy idő után mégis magukénak ismerték a farkasak között növekvő, játszadozó, ügyeskedő emberfiókát.

    Telt, múlt az idő és már a kisemberből szép ember kerekedett és ügyesen megállta a helyét a többi farkas között, de ő mégis ember volt.

    A sors úgy hozta, hogy az emberek közé került és talán szerette is, de rajta volt a szag, a „büdös farkas” szag, amelyet, bármennyit is próbálkozott nem tudta lemosni róla. Ő, nem érezte saját magáról, de a faluban azt mondták neki, hogy maradjon ott, a farkasok között, és ha lehet emberként viselkedjen, és ne ordítozzon.

— És mégis hogyan? – kérdezte ő — Nincs ahová és amivel házat építsek!

— Nem baj az! Jó lesz a barlang is, csak fogadtasd el a farkasokkal, hogy te ember vagy! – mondák a falusiak

Az erdő mélyében, a sötét éjszakában, az ember, a barlang mélyében, összekuporodva töprengett. Nem sok kedve volt a vadászathoz, pedig éhes volt és korgott a gyomra. Miként cselekedjen, össze volt zavarodva.

Árvaként volt elhagyatva,

s mégis mástól felkarolva,

aki övéként nevelte

s hibát ezzel nem követve.

 

Mit tegyen, hát ő most vele?

Hátba szúrja, küzdjön vele?

Vagy, tanítsa meg, nem húst enni,

S emberként vele, viselkedni?

 

S mégis, ezt, ő, mért tegye meg?

A barlangot, mért assza meg?

Ha már tud farkasként élni,

mért kéne neki, még szenvedni?

***

    Szép tavaszi illatos hajnal volt. A Külsőrekecsin közelében terjedő nagyerdőben, erdőszélén és a faluban, mindenki boldog volt. Emberek és farkasak együtt sétáltok és nevetgéltek. Mindent megosztottak. Béke volt! Már nem vadásztok egymásra! Mintha mi sem történt volna.

Ünnepelték együttlétük,

 dicsérgették ügyességük,

s ahogy tudták szidták azt az időt,

amikor „áruló” volt közöttük.

S ha nám mág hótak, ma es élnák!

 

lejegyezte -kage-

Posted in Egyéb | Legyen egy új kezdet! Fogjunk össze, segítsünk a ház helyreállításában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Külsőrekecsini Naputánjáró Néptánccsoport a XI. Nyári Néptánctáborban, Budapesten.

A moldvai csángó gyermekek is gyermekek, még hozzá a mai világban élő gyermekek. Ebben a világban élnek és azon értékeket tartanak szem előtt, amit környezetük közvetít feléjük. Románia, Moldva térsége sem egy elzárt világrész, ahol az ősi értékek hagyományok, régi formájukban élnek. Itt is ugyan azok tendenciák, folyamatok mennek végbe, mint bárhol máshol a világon, és itt is a hagyományainkat, néptáncainkat, népdalainkat csak kemény munkával tudjuk megszerettetni gyermekeinkkel.

Külsőrekecsin egy fontos hely, ahol moldvai néptánc, népdal és más hagyományőrző tevékenységek folynak.
A falu 95%-a csángómagyar leszármazott, ennek ellenére, minden közigazgatási, iskolai vagy vallási tevékenység román nyelven folyik. A felnőttek körében a két nyelv, román és magyar, annyira kiegészíti egymást, hogy a helyiek szinte észrevétlenül, beszéd közben, váltanak az egyik nyelvről a másikra.
A gyermekek körében a helyzet más. A kisgyermektől, elvárás  az, hogy tudjon románul, különben a román pedagógusok nem tudják elvégezni a kapacitási vizsgálatokat, illetve az óvodai tevékenységeket. A gyermekeink először a román nyelvet tanulják meg és beszélik. Az iskolai magyar anyanyelvet igénylő és tanuló gyermekek aránya eléri a 90%-ot, de csak a felének sikerül, húsz éves korára elsajátítania a magyart nyelvet is.
A többi évhez hasonlóan, a magyarul tanuló gyermekeinknek lehetőségük volt részt venni, 10 gyermekkel a győrújbaráti táborban, 5 gyermekkel a keresztszülős táborban, illetve 20 gyermekkel a budapesti néptánc táborban. Ezek a táborok, többek között, tökéletes alkalmat nyújtanak gyermekeinknek, hogy magyar környezetben gyarapíthassák magyar nyelvi ismereteiket.

Csoportkép

Csoportkép

Az idén, július 27. – augusztus 1. között, második alkalommal sikerült részt vennünk a budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban megszervezett XI. Nyári Néptánctáborban, ahol a Kis Zúgósokkal, a Bősiekkel, Perbeteiekkel, Szalkaiakkal, Nagykériekkel, a Nyitracsehiekkel és mivelünk (csángókkal) meghaladtuk a 85 gyermek résztvevőt.

A tábor programjairól (Szent László Társulat adatai alapján):

Szente János és Hutura Beáta, Farkas Gábor és Dely Tercia, Mosóczi István és Mosóczi Réka a Bartók Néptáncegyesület, a Corvinus Néptáncegyüttes tánctanárai tanították, 3 csoportra bontva a felvidéki nógrádi palóc, az erdélyi mezőségi (füzesi) és a felvidéki gömöri néptáncot és népdalokat, élő zenére napi 2×2 órában, esti táncházakkal. Zenekarjaink, többek közt: Békás Banda Juhász Dénes pírmás vezetésével, Cseke Attila dudás és a Somos Együttes voltak.
További programok: csángó táncház (Somos), táborszínház, kézműves foglalkozások, séta a budai várban (ahol egy tíz perces, csángó villámcsődület részesei voltunk) és azon belül a Mátyástemplomban, foci bajnokság, fagyizás a Margit szigeten, Parlament látogatás, záró gála.

Táncház

Táncház

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Séta

Parlamentben

Parlamentben

Séta

Séta

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táncóra

Táborszínház

Táborszínház

Táborszínház

Táborszínház

Az étkezést az iskola konyhája biztosította: reggeli-ebéd-uzsonna-vacsora keretében. A konyhát a táborvezetés törzsgárdája biztosította, ami reggeli, uzsonna, vacsora bevásárlását, elkészítését és az ebéd melegítését tálalását és a mosogatást illette.

Ebédlő

Ebédlő

Táborzáró gála

Magyarság Házában (Budai Vár, Szentháromság tér 6.), július 31-én pénteken, 17 órai kezdettel lett megszervezve. Itt a gyerekek felléptek a táborban tanultakból illetve ezen felül, egy hét perces bemutatót is tarthattunk a moldvai táncainkból. Vendégfellépőnk az Aranykert Folklórcsoport Bősről volt. Erre az alkalomra, a néző közönség sorait erősítve, több moldvai, Budapesten dolgozó csángó fiatal, és család érkezett, akik nagyon megörvendeztettek bennünket és háláson köszönjük nekik az érdeklődésüket.

Plakát

Plakát

Magyarság Háza

Magyarság Háza

Táborzáró gála

Táborzáró gála

Táborzáró gálára

Táborzáró gálára

Táncház

Táncház

A tábor célja

A résztvevők érezzék jól magukat és mélyítsék tudásukat a népzene és néptánc területén. Gazdagodjanak közösségi élményekkel és némi történelmi tudással. Az egy nemzethez, színes magyar kultúrához való tartozás élményének forrása lehet az is, hogy résztvevő magyar gyerekek lakhelyei között pl: Bős-Rekecsin 1000 km van.

Tábor története

Piliscsabai egyetemistákkal és a Rákóczi Szövetség Piliscsabai Helyi Szervezetének segítségével 2005. év óta szervezzük a felvidéki gyermekeknek szóló néptánctáborokat a budapesti Bartók Néptáncegyesület tánctanáraival. Családias jellegű 20-40 fős gyermektáboraink 2005-től 2011-ig a Zobor-vidéki Kolonban, Lédecen és a Garam-menti Nagysallóban voltak. 2012 óta a magyarság fővárosában, Budapesten tartjuk 60-90-fősre növekedett táborainkat. 2014-ben, a Külsőrekecsinért Egyesület is csatlakozott a néptánctáborhoz és közreműködésével évente 20 részvevővel színesíti programjainkat. A tábor helyszíne a budai vár oldalában levő Egyetemi Katolikus Gimnázium, Budapest legrégebbi gimnáziumának épülete, ahol a táncpróbák és ahol az étkezéseket is biztosítjuk.

Szervezők, támogatók:
Bethlen Gábor Alap
Rákóczi Szövetség,
Szent László Társulat,
Külsőrekecsinért Egyesület,
Bősi Csemadok,
és még sokan mások

lejegyezte: Gyurka Valentin

Ottlétünket a Bethle Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta

BGA ZRT_kep_jpg

Posted in Egyéb | A Külsőrekecsini Naputánjáró Néptánccsoport a XI. Nyári Néptánctáborban, Budapesten. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Segítő Mária, külsőrekecsini búcsú 2014

A külsőrekecsini búcsúról

Családunkban és általában a csángóknál a búcsúba járás kihagyhatatlan volt. Amikor valamely a környéken levő faluban, búcsúnap volt, akkor édesanyám fogta valamennyi gyermekét és igyekezett, először eljutni a búcsú szentmiséjére és azután a faluban levő rokonainkhoz, barátaihoz.
A búcsú hagyománya, napjainkra nagyon sokat veszített értékéből és a fiatal családok alig veszik a fáradságot, hogy legalább abba a faluba ellátogassanak a búcsú alkalmával, ahol vér szerinti rokonaik élnek. Azok is akik veszik a fáradságot és részt vesznek a búcsú szentmisén, azok sem tudják már átérezni a búcsú hangulatát, mivel, hogy a legtöbb helyen hiányzik az a közösségi összefogás, ami által a búcsúra való felkészülés kiterjedt az utcára, a közterületekre is.
Külsőrekecsinben, a 2011-ben bejegyzett egyesületünk által, törekszünk, hogy az emlékeinkben még élő búcsú hangulat, a vendégszeretet és közösségi élet visszatérjen falunkba.

A külsőrekecsiniek identitása vallásukban jelentkezik és a falu központjában levő romai-katolikus kis templom, Segítő Mária nevét viseli, amely napja május 24.

10347241_790984470936452_572291379424279196_n

Külsőrekecsini, Segítő Mária romai-katolikus templom

Ebben az évben (2014-ben), a búcsú napjára, a régi, mind magyar feliratos és román feliratos keresztek felújítása és rendbetétele mellett, a helyi születési Szarka Mihály, 24 éves fiatal ember festmény kiállításával, táncházzal és sok, sok szeretettel készültünk a vendégek fogadására.

10390420_790984424269790_3736518743254031795_n

Szarka Mihály, festménykiállítása

BGAbucsu

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából

A hagyományaink újraéltetéséhez, törekszünk megvalósítani azt a tervet, hogy a búcsú alkalmára szabadtéri programokkal örvendeztessük meg vendégeinket. E célból, egy szabadtéri színpad felállításán dolgozunk, amely „alapkő letétele” a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából, 2014-ben már megtörtént és 2015-re azt tervezzük, hogy a tavaszi helyszín rendezése után a helyi, illetve a többi moldvai és más magyar településekről érkező művész vendégeinknek olyan területet illetve színpadot biztosítsunk, amely beleillik környezetünkbe és megadja annak lehetőségét, hogy közösségünk, helyi értékmegóvása érdekében szervezett programokon töltse szabadidejét.

Külsőrekecsin, 2015. 01. 15.

Gyurka Valentin, művelődésszervező

 

 

Posted in Egyéb | Leave a comment

Külsőrekecsini örökségünk

 
Dicső Szent György keresztje régen és ma.

 

Sok eső esett!

A házmellet csurdogáló patakocska sűrű lett és megnőtt, alig lehetett átmenni rajta. A kecskeollót is, csak ölbe lehetett átvinni, mert kicsike lábaival nem tudott lenne ától szökni. Az öreg szomszédom, bácsi Péter, jól tudta, hogy helyiről lesodort hidacska, nem sokat bírja még. Kikötve sem. Útjára eresztette a kecskeollót és tarisznyával a vállán, amit a hátára billentett, lehajolt, hogy kihúzza a patak martjához sodort pallót. Nehéz volt! pedig ő vitte oda és kötötte ki nem is oly rég, lehetett egy három holnapja, amikor a régit elvitte a patak. Akkor még bírta rendesen, de valahogy, most nehezebb volt. Lehet, hogy beakadt valamibe? Ha az Isten is úgy akarja, lehet, hogy nem viszi el a víz, de ha elviszi, akkor se baj, majd tesz egy másikat.
Néne Kati is megérkezett! Ő lassabban ereszkedett be a csúszós ösvényen és az eső is esett. Katrincáját alig felhúzva ment át a megnőtt patakon. Úgy is lacsoss1 volt az, és a másik kezével a kapát vitte, amiben támaszkodott is. A házmellé rakott kertágról2, kermózsét3 tördelt és az ajtóban támasztat jégyet4, ajtómellé rakva, bement.
Tovább is esett, egészen éjfélig, vagy azután is.

A hajnal első napsugarai csillagalnak a harmatos fűben. A bulkos5 fákon, faodúkban madarak fészkelnek, etetik fiókáikat, nagy csiripelés közben. A mező zöldellik, és mindenfelé, virágok színesítik a környező dombokat.
A kutya ugatni kezdet és a mezei ösvényen, kaszálni indult bácsi Pétert megzavarta imádkozásában. Amikor egyedül ment valahová, legtöbbször imádkozott. Mikor magyarul, mikor oláhul6. Attól függ, hogy milyen imát akart elmondani. Az idősebb embereknél ez szokás Külsőrekecsinben. De ezek minden évben kevesebben vannak.
Annak idején, útmentén, útkereszteződésben, vagy a kutak mellett keresztet állíttatok, hogy mindig jusson eszünkben imádkozni.
Most is megvannak ezek a keresztek és az idő múlásával le kell cserélni, mert fából vannak, megrothadnak és kitörnek.
A régi kereszteken még magyarul van felróva kereszt neve, de ha kitörik és újat állítanak helyette, akkor már oláhul írják meg, mert most mindenki tud írni, olvasni és beszélni oláhul.
Az idén, sokan megcsodálkoztak, hogy mennyi magyar kereszt van a faluban és környékén. Eddig nem igazán lehetett felismerni, hogy mi van felróva a régi keresztekre, de most, a Külsőrekecsinért Egyesület, segítséget kért, és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Egyházi és Nemzetiségi Támogatások Igazgatósága meg is támogatta az „Útmenti keresztek felújítása” című projektet, amely segítségével a legtöbb felújításra szoruló út menti kereszt restaurálásra került.

Szent Donát keresztje felújítás alatt.

Érdekesség, hogy az öregeink még emlékeznek arra, hogy e keresztutat, amit a falu melletti erdőben járták, a „Pitán melle” helyen, magyarul járták. A sok, fának támasztott, fához kötött kereszt közül a harmadik stációt sikerült restaurálni, amin még a „harmadik állomás” felírat is könnyen olvasható.
A keresztek restaurálásakor sokan leálltak és megdicsérték a kezdeményezést. E munka által, érezhető, hogy egy kapcsolat kezd ébredezni, az öregeink és fiataljaink között, ami hiányzik, de szükséges, hogy legyen.Valamennyi fiatalban talán felmerül a kérdés, hogy ha mi Romániában élünk, oláhul tanulunk, imádkozunk és beszélünk, akkor kik állították fel ezeket a kereszteket és miért magyarul vannak feliratozva?
A kérdés jogos és a válasz is egyszerűnek tűnik, de ez nem így van. A válasz megvan, de nehéz megérteni és elfogadni.
Örökségben kaptuk nyelvünket, de nem írva, hanem a házak füstös falai között, titokban, szóban. Öregeink őrizték a magyar nyelvet, mint egy családi titkot, amely által egyé érezték magukat, és talán ez volt az a veszély, amit a nyelvünk magában hordozott. Eggyé éreztet bennünket az összmagyarsággal és ez, az oláhok szerint, veszélyt jelent számukra.Volt olyan idő, amikor hangosan vallani kellet románságunk. Volt olyan idő, amikor csak letagadva magyarságuk tudtak szántóföldhöz, javakhoz jutni az öregeink. Volt olyan idő, amikor a nyelvünk volt a gyengeségünk, és ezt kihasználva kisemmiztek bennünk. Ezekért és sok másért nehéz a csángónak, magyarnak vallani magát.A nyelvünkkel, örökségül kaptuk azt a félelmet is, ami ebben a térségben, messze azoktól, akik megvédhetnének bennünk, tovább él és a túlélésben segít.Az örökségünk egyetlen írott formája, itt Külsőrekecsinben épp ezek az út menti keresztek, amit nagyapáink hitük tükrében állítottak fel az nélkül, hogy bárki is kérte volna rá.
Üzenetüket, én versben, a következő képen látom:
Út mentén, szent keresztfán,
Ott szól hozzám, édesanyám.
„Látod fiam e keresztfát?
Többet jelent, mint gondolnád!”Szent Illés keresztje régen és ma.

A kutya ugatás megzavarta bácsi Pétert imájában, de nem haragudtt érte, mert a dombtetőről jól lehetett látni, hogy homályok közelednek és nem érdemes lekaszálni a lucernát, mert utána, csak a gond van vele, míg megszárad.
Van neki más dolga is, amit senki nem csinál meg helyette. Semmi sem érdekli, ami az ő házán kívül történik és, amíg senki nem akarja elvenni azt, ami az övé. És mi az övé? Talán csak az élete, de az fölött is csak a jó Isten ítélkezik!

Gyurka Valentin
Külsőrekecsin, 2014. június 26.

1. lacsoss – vízes
2. kertág – szaraz faág
3. kermózse – száraz gallyak
4. jégy – ajtó elé támosztatt bot, ami annak a jele,hogy nincs senki otthon
5. bulkos – lombos
6. oláhul – románul

Posted in Egyéb | Tagged , | Külsőrekecsini örökségünk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Külsőrekecsiniek Budapesten – 2014

 – régen és ma –

Külsőrekecsin egyike azoknak a csángóföldi településeknek, ahol még az 1989-es rendszerváltás előtt kiépült a kapcsolata az erdélyi, illetve a magyarországi néprajzosakkal.  1990 óta, a kapcsolat kibővült és több vonalon működik napjainkban is. A faluban nagy lehetőség kínálkozott fel, amikor meghívást kaptunk, és Szarka Merica vezetésével felléphettünk az első alkalommal megrendezett Csángó Bálon.

Fiatal táncosaink, Magyarország fővárosába érkezve, megtapasztalhatták az anyaország szeretetét és a szívükhöz illő magyar nyelv melegségét. Egy, a számukra kialakított speciális rendszer, megadta a lehetőséget, hogy tovább maradhassanak Magyarországon tanulni, illetve munkát vállalni. Több hónap után, hazalátogatva csodálatos helyekről, emberekről meséltek és egész falu figyelme Magyarország fele irányult.

Azóta, több mint két évtized idő alatt, a jobb élet reményében, bejártuk egész Magyarországot. Megismertük helyeit, embereit és mindennapi életét. Dolgoztunk és tanultunk. Többen közülünk, ott is maradtok és családot alapítottak. Mások tovább léptek a távolabbi országokba, de legtöbben visszajöttek és itthon maradtok Moldvában.

Ma, a gyermekeink, ha nem a családban tanulják meg az első magyar szavakat, akkor, az erre a célra felépített Gyermekek Házában megtehetik és meg is teszik azt. A szókincset tovább bővíthetik az iskolai magyar órákon is, ahol szakképzett pedagógusok ajándékozzák meg gyermekeinket az öregeink által beszélt nyelv titkaival.

A Külsőrekecsini Gyermekek Házában minden gyermeknek, fiatalnak és idősnek lehetőség nyílik a hagyományok megismerésére és ápolására. Itt készülnek a különböző fellépésekre a hagyományőrző tánccsoportjaink is.

Idén, felnőtt hagyományőrző tánccsoportunk tíz tagja, név szerint: Szarka Merica, Dobos Rózsa, Farkas Teréz, Boglár Mónika, Buláj Magdolna, Buláj Krisztina, Andri György, Csicsó Mihály, Dobos Péter és én magam Gyurka Valentin, ismét ellátogattunk a budapesti Csángó Bálba, ahol egy nagyszerű előadásnak voltunk résztvevői.

Ádám Gyula felvétele: 2014 Csángó Bál

Az idei Csángó Bál, Csángó „menyekező” műsora nagy élményben részesítette a fellépő hagyományőrzőket és a nézőket egyaránt. A Csángó Bál, záró pontja volt a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban dolgozók találkozójának is amely, 2014. február 15. és 16.-án zajlott le.  A kétnapos programon, a többi, Moldvában dolgozó pedagógus mellett, Külsőrekecsinből, Ferencz Szőcs Éva, Földi Mária és én magam vettünk részt. A találkozó fontosobb eseményei a Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszony által tartott beszélgetés és a keresztszülős találkozó volt.

Ghiurca Valentin felvétele. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban

Az államtitkárral való beszélgetésen többek között elhangzott, hogy az RMPSZ koordinálása alatt levő Moldvai Csángómagyar Oktatási Program az egyetlen oktatási rendszer, amely a Magyar állam biztonságát és támogatását élvezi. Az RMPSZ elnöke, Boros Siklódi Botond biztosított arról, hogy aláírták a 2014 évre szóló támogatási szerződést és így a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban foglalkoztatott tanárok fizetése biztosítva van. Szó esett a bakói Magyar Oktatási Központ létrehozásáról is, amely irányában tárgyalások folynak, de még nem alakult ki egy konkrét „forgatókönyv”.

A keresztszülős találkozón elhangzottak közül kiemelném, hogy a KEMCSE és az AMMOA által koordinált keresztszülős támogatásokat nem lehet céltelepülésenként kezelni, mivel, hogy azon településeknek is fedezni kell a működési költségeket, ahol kevés, vagy nincs keresztszülős támogatás.

Ghiurca Valentin felvétele: Keresztszülős Találkozó 2014

A keresztszülős találkozó második felében lehetőségünk volt összeülni a külsőrekecsini falugazdánkkal és a keresztszülőkkel, ahol szomorúságunkra nagyon kevés keresztszülő volt jelen. Részemről megtettem mindent, hogy egy életképet nyújtsak Külsőrekecsinről az újabb keresztszülőknek és röviden bemutattuk tevékenységünket illetve beszámolóink közzétételének internetes elérhetőségét. A beszélgetésen minden keresztszülő választ kapott kérdéseire és további lépésekről is beszélgettünk, pontosabban a Külsőrekecsini Gyermekek Háza, vízellátási problémájának megoldása illetve a minden évben megszervezett Keresztszülős Tábor, amikor a keresztgyermekek látogathatnak el kereszt szüleikhez vagy fordítva.

Egészében, az idei Keresztszülős Találkozó és Csángó Bál, számomra lehetőséget adott, hogy találkozhassak azon szervekkel és személyekkel, akik háttérből, de lényegesen besegítenek a moldvai asszimiláció ellenes mozgalmunkban és ezen belül a csángó gyermekeket felkaroló oktatási programban.

Ghiurca Valentin

külsőrekecsini népművelő

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , , | Külsőrekecsiniek Budapesten – 2014 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Minimaraton

I. Külsőrekecsini Minimaraton (4 Km.)

Minimaraton Fundu Racaciuni. Duminica orele 14:00. Distanta aproximativa 4 Km. START: Casa primariei, PUNCT DE CONTROL: Hideg források, SOSIRE: Casa primariei.
Inscrierile se fac duminica de la orele 13:30

https://www.facebook.com/pages/Fundu-R%C4%83c%C4%83ciuni-K%C3%BCls%C5%91rekecsin/162637637104475?fref=ts

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Minimaraton bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Boksi téli verseny

Február 2.-án szervezésre került az első “Boksi” téli verseny. Sok gyerek és fiatal élvezhette a tél és a versengés örömeit.
Concursul de saniusi “Boksi” sesiunea I-2013 Dumbraveni – Fundu Racaciuni

8U_aOPODepc

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Boksi téli verseny bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A külsőrekecsini tánccsoport

A külsőrekecsini tánccsoport a 2012 július 15.-én a magyarfalusi napokon Böjte Csaba ferences atyával. Sajnos a táncot elmosta a hatalmas vihar. De később eljárták a táncot a teremben, ahol folytatódott a falunapok programja.

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | A külsőrekecsini tánccsoport bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három napig táncaltunk

Fábri Géza csapatával a külsőrekecsini Gyermekek Házában.

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Leave a comment

Moldvába gyalogul

Kedves Túratársak!

Nagy szeretettel köszöntünk mindenkit az első, a Kárpátoktól keletre rendezett gyalogos teljesítménytúránkon!

Túránk összeköti azokat a csángó településeket, amelyek a Kárpátokon túl, a Szeret folyó vonzáskörzetében találhatóak. Reméljük, betekintést kaptok, nemcsak az érintetlen természet szépségeibe, hanem az itt élő embereket is megismeritek, életkörülményeiket, nyelvjárásukat. Szeretném, ha más alkalommal is eljöttök majd erre a vidékre –  velem  vagy nélkülem, mert a csángó nép vendégszerető és szívesen látja a nyílt szívvel érkezőket. A túra során, kerékkel fogjuk lemérni a teljes távot.

A túrán, két csoport indul: 50 km illetve 20 km. Második illetve a harmadik nap, a túrázók átmennek Lábnyikba, ahol ismét túráznak, illetve részt vesznek egy Kaláka napon is, amikor a lábnyiki Gyerekek Házánál segédkeznek.

Útvonal leírása, röviden

Mivel felfestett jelzések nem léteznek, ezért ajánlatos, főleg a táv első felében együtt haladni. Külsőrekecsin végétől indulunk, segítőtársam, Gyurka Valentin házától. A patakot követjük, és az első leágazásnál, BALRA haladunk tovább. Pár száz méterre, a patak átkelése után, a jobbra illetve balra, egymást követő kanyart megelőzve a Hideg Források helyen találjuk magunkat – baloldalon, forrás található. Továbbra is a kövecses úton haladunk tovább és egy újabb patak átkelés után az előttünk található keresztnél a JOBB oldali szekérutat válasszuk, és azt kövessük a közelgő erdő szélen és a patak mentén végig. Egy tisztáshoz érünk, ahol jobbra, egy esztena rejtőzködik a fák között. Letérünk a megszakadt útról és nekivágunk a domboldalnak –  a tetőre érve a körpanorámában  láthatjuk, Szeret völgyét és a környező hegyeket. A gerincen alig kitaposott szekérutat keressük és haladva rajta az erdők mellett jobbra, aztán balra fordulunk és leereszkedünk Klézse irányába. Egy kis patak mederbe érünk, ahol lejjebb a patak vizét több gát fogja fel. A harmadik után egy híd következik, amelyen a Klézséből kivezető út halad át. A hídfőnél, a kövecses útra érve jobbra indulunk és haladunk tovább. A következő hídnál a kisbuszunk vár minket,  frissítővel. Innen két perces kitérővel egy sós forráshoz érünk, érdemes megnézni.

A hídtól komoly emelkedő kezdődik, ezt legyűrve, esztenához érünk, ahol kutyák is vannak…(általában megkötve)A tisztáson átvágunk, kissé balra harántolva, aztán ismét egy kis emelkedő a legeltetőn át. A dombtetőről már jól látszik Nagypatak, illetve jobbra Forrófalva. Lefele ereszkedünk, de nem Nagypatak irányában, hanem, egy kicsit balra, egyenesen le. Egy kis erdőn áthaladva fel tűnik a völgyben a Nagypatakra vezető út. Miután átkeltünk a patakon, jobbra indulva átmegyünk a községen. Megtekinthető a templom melletti torony illetve a II. Világháborús műemlék. A faluból kiérve – balra, a temetőben ezer éves fatemplom található, amelyben még megmaradtok a magyar feliratok, illetve körülötte rengeteg magyar  neveket találunk a síremlékeken… A temetővel szemben, letérünk a főútról és a földúton jobbra, fordulunk és kicsit szerpentinezve a dombtetőre érünk, Forrófalvára. Itt, a jobb oldalon levő gazda, Vajda János már, vár minket az ebéddel.

Tovább indulunk, Vajda Jánosék megnevezése alapján, átkelünk egy patakon, és kissé emelkedve kiérünk a faluból. Jól járható úton haladunk, szőlők között, majd leereszkedünk Klézsébe. Az aszfaltúton balra indulunk, és jó 2 km után, a helység közepébe érve, jobbra fordulunk és a dombra kapaszkodunk. Máris Somoskán vagyunk. Áthaladunk a falun, az aszfaltút véget ér, de mi haladunk tovább. Tőlünk balra sűrű erdő található, elég sokat haladunk délnek. Majd a völgyben feltűnnek Csíkfalu házai. Beereszkedve Csíkfalvára, áthaladunk ezen a helységen is és végül elérjük azt az utat, amelyik most, már ki van aszfaltozva. Ezen jobbra fordulva megérkezünk Külsőrekecsinbe. A cél, az induló pontnál van, ahol a már megismert Gyurka Valentin családja vár bennünket, vacsorával.

Ha az idő és a kedvünk is megengedi, egy pálinkafőzdét is meglátogatunk, ahol pálinkakóstolóra és szalonnasütésre is lesz lehetőség.

Remélem, jó időben, kellemes élményekkel térhetünk pihenőre.

Szeretettel várunk mindenkit máskor is!

A rendezők: Vígh – Tarsonyi László és Ghiurca Valentin (tel: +40765842344)

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Moldvába gyalogul bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A külsőrekecsini néptánccsoport

kicsiny része a klézsei Petrás Incze János napokon.

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | A külsőrekecsini néptánccsoport bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tavaszi szél

Részlet Külsőrekecsinből!
O parte din Fundu Racaciuni!

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Tavaszi szél bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Felső Rekecsini, régi harang.

Megrepedt és le kellett cserélni. Most a torony aljában látható!


felirat:

ISTEN FELSÉGE NAGY DICSÉRETÉRE
KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGÉRE
ÁLDOTT SZŰZ MÁRIA TÍSZTELETÉRE
A FELSŐ REKECSÉNI HÍT ÉS NEMZET ROKONXXXX
KÉSZÍTETTE BUDAPESTEN WALSER FERENC MXXXXX
XXXXX ÉS FARKAS ERZSE HÜTÁRSÁVALXXX

Walser Ferenc (Pest, 1827. – Bp., 1901): tűzoltószergyáros és harangöntő. 1847-ben, miután segédként szabadult, Ausztriában és Németo.-ban gyarapította szaktudását. 1854-ben hazatért, s 1867-ben átvette hajdani mestere, Schaudt Antal harangöntő műhelyét. Tűzoltószerkezeteivel és harangjaival nemcsak a hazai szükségletet látta el, hanem jelentős kivitele is volt.
(Magyar Életrajzi Lexikon)

Walser Ferenc öntötte a budapesti Szent István Bazilika ma is meglévő Boldogasszony-harangját és a Mátyás templom egyik harangját is.

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | A Felső Rekecsini, régi harang. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Húshogyat előtt

Régebben, a húshogyat előtti hétfőn és kedden este, táncos guzsalyost rendeztek Külsőrekecsinben. Ma este megpróbáltuk feleleveníteni a hagyományt és telt háznak örülhettünk a megrendezett táncházban.

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Húshogyat előtt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

HÓ, hóóóóó!

A kis házikóm

A szomszédaim

Falu központ

Az egyik ulica

Fáért az erdőbe

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | HÓ, hóóóóó! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csángó Bálon

A Külsőrekecsini hagyományőrzők kis csoportja a 2012.-i XVI. Csángó Bálon, Budapesten.

 

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Csángó Bálon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ezt a magyar feliratos keresztet, még az öregeink készítették

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Ezt a magyar feliratos keresztet, még az öregeink készítették bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

még mindeg

A házam előtti fűzfa. egyetlen Külsőrekecsinbe és nagyon szeretem

 

Az elhunyt Pecek Merika, kicsiny háza

 

A külsőrekecsini hóember és a Sanyika

 

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | még mindeg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Havaz

Kis utca a patak mellett

 

Külsőrekecsin és semmi más!

 

Hazafele menet. Jobbra a húruzscsukulya

 

Posted in Egyéb | Tagged , , , , , , , , | Havaz bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva